Bepöttyöződve

Szerencsére nem a bárányhimlő támadott meg minket, csak elárasztottak a pöttyös anyagok. Nem is vettem észre egészen addig míg a szomszéd kisfiúnak nem akartam cipőt varrni. A pöttyös csöppet sem fiús, úgyhogy neki kell állnom fiús anyagot keresni, vagy legalább egyszínű, de fiúsat.

Kaptam viszont egy nagyon jó bőrkabát aljat. Egy hosszú bőrkabátot levágtak és most ezt hasznosítom újra, cipőtalpnak. Nagy szerencse, hogy megkaptam tőlük, mert iszonyatos ára van a bőrnek, textilbőrből meg félek nem lenne tartós a talp. Eddig csak vékony kesztyűbőrt varrtam úgyhogy kicsit tartottam tőle, hogy a vastagabbat nem fogja vinni a gép. Viszi, és szép is lett. Fekete cipőtalpat egy darabig tudok tenni a kis vagy nagy cipőkre. Ráadásul nem csúszik se a parkettán se a járólapon a szőrösebbik fele és nem is annyira szőrös, hogy beleragadjon minden.

Ezek készültek a hétvégén. A fekete-fehér pöttyös fekete talppal, a festménybe illő, amelyik olyan akár egy Klimt kép szürke bőr talppal, míg az első kis kék saját színű talppal készült. Persze a méretek is eltérőek, 14, 13 és 11 centi, azaz 1,5; 1 és kb fél éves gyerekekre valók. A fekete irtó jól néz ki, csak én meg irtó béna vagyok és nem sikerül a feketét szépen fotóznom. Valahogy olyan mintha kopott szürke lenne :(

Lecseréltem a bejelentkezőt, a hagyományosra. Köszönöm,  mind a tizenöt, tizenhatotoknak akik eddig rendszeres olvasónak jelentekztek!