A másik a helikopterezés, de ott meg pont a túl rövid program nem vonzott, mert, hogy CSAK 15 perc a repülés elég kevésnek tűnt. Végül egy nagyon jó köztes megoldást találtam ahol lehet helikopterezni is meg repülni is, ugyan nem ballonnal hanem ernyővel ami nekem az ernyős múltból jövően amúgy is kedvencem. Hát az ernyős repüléshez azonban ki kellett ugrani egy gépből. Ilyen hülyeséget, hogy egy működő gépből kiugrani ... :)
Autóba ültünk szombat reggel és Kilitire mentünk. Már vártak minket és egy kedves srác aki már megannyiszor elkövette ezt az őrülséget vállalta fel, hogy lehozhatom a hátamon. Vagyis lehoz ő maga előtt. :)
Kaptam magamra még egy réteg ruhát, fent mindig hidegebb van és számolni kell a szél-levegő hűtő hatásával is, majd rámkerült a heveder és irány a gép. Sokadmagammal együtt beszálltunk a gépbe, aminek még a padlóján is ültek az emberek. Volt aki egymaga, volt aki tandem ugrott. Nem is féltem egy percig sem, sőt mikor felszállt a gép nyitott ajtóval az sem zárott meg. Viszont amikor arra került a sor hogy álljuk fel, na akkor kicsit már megijedtem. Maga a reülés mindig jó, bár nem vagyok túl félős de nem is vagyok túl bevállalós típus. Vannak helyzetek amiket kellemetlennek érzek és azokat kerülöm is, pl nem megyek magas erkély közelébe mert a tériszonyom elég nagy. De a tériszony nem zárja ki a repülést. Szóval ajtóhoz igyekztünk már összekötve amikor lábamat fel kellett volna emelni karommal megfogni a vállamnál a hevedert. A kezem engedelmeskedett, de hogy a lábam felemeljem miközben valaki tart, elég merész. Ez a rész a legkellemetlenebb szerintem. Aztán időm se volt felucsúdni már hasítottuk szabadesésben a levegőt lefelé kb 250 km/h-val, pörögve a Balaton felett 3500 méterrel. Ez jó volt, bár olyan gyors és olyan nagy szembeszéllel hogy a szmem is belekönnyezett. Egy kis idő után kinyílt a fékező ernyő majd a főernyő és innentől az igazi siklás nézelődés, élvezkedés a levegőben... márha aki visz nem akar mielőbb leszállni és kezd éles fordulókba. Ebben az a nemszeretem érzés hogy hassal a föld felé vagy megint felgyorsul hirtelen a sebességed és mikor kijössz a spirálból ránt egyet hátrafelé az ernyő és a hátadon leszel. Szóval érdekes mozgást írsz magatehetetlenül lógva a heveder között. Végül megkértem a pilótát ne tekeredjünk annyira be. Ez az én parám. Repülni lehet, tekerni nem. Csodálatos a Balaton fentről széltébe hosszába átlátni és elöntött az a kellemes kikapcsoló érzés fent ami régen is a repüléshez vonzott.
Ez az ernyő azonban nem erre lett kitalálva elég nagy a süllyedése és hamar le is érkeztünk. Jó volt repülni, kiugrani közepen jó. Újra? Hát ez elgondolkodtató lehet, de nem biztos. Egyszer azonban ki kell próbálni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése