Volt egy tervem, varrok cipőt. Lilinek, majd jött, hogy másoknak is, lányoknak és fiúknak. A lányokkal könnyű dolgom volt, mert csodaszép textileket láttam, a fiúkkal meg jöhettek az ötletek, hogy is lehetne fiúsítani.
Könnyű volt csak az anyag mintáját használni semmi díszítéssel vagy eseteleg egy kis szalaggal, gyöngyel, de ezt a fiúk esetében nem tudam megvalósítani. Így jött létre, az ami ugyan sok más cipőn is él, hogy képecskék vannak az orrukon. Elsőként a sárkány és Szent György került fel, és meglepődtem mikor pikk-pakk el is utazott tőlünk. Kért más hasonlót, de figylembe kell vennem azt is, hogy a mesefigurát megalkotók a könyvekbe a maguk pénztárcájába rajozlják ezeket a képeket, nem az én cipőimre (ugye érthető mire gondolok?). Azért nem maradt mégse üres a kézem, vannak olyan figurák ami átformálhatók úgy is, hogy tudjuk miről van szó.
Ezek a mostani fiú cipők, és nincs annál jobb mikor újra kérnek, és visszatér a vevő. Lett hát újra sárkány, most ugyan máshoz kerül majd, és lett a kisfiúnak két új cipője (szörnyű, hogy az utazásom miatt felkell tankolni cipőkkel :) ). Mivel a hármat együtt varrtam sokkal egyszerűbb volt a kivitelezés, de jobban át is kellett gondolni, hogy semmi se maradjon le.
Szeretem őket!