2009. december 31., csütörtök

Boldog új évet, hajrá 2010!

A 2009-es év nagy várakozással indult egy szuper "minden álom megvalósul" 2008 után. Az év fordulóján már Lilire vártunk nagyon, majd rendkívül kalandos lett a folytatás... Volt benne minden amire nem számítottunk, jó is és szomorú is, otthon és a munkában, de valahogy minden alakult az év végére.

A 2010-es év talán még több izgalmat tartogat számunkra, még több kihívást és újdonságot az egész család számára, melyet egyben várok is és melytől kicsit tartok is. Remélem minden akként sikerül majd, hogy nekünk jó és jobb legyen!

Boldog Új Évet Kívánok!

2009. december 30., szerda

csön-csön-gyűrű

Nem hordtam eddig színes gyűrűket, de elveszett a régi arany gyűrűmből a kő és az anyaga is jelentősen megkopott, ezért eltettem.
Rendeltem két szép gyűrűt a meskán Hajnitól, és nyertem is egy Panyi Zsuzsi-t. Most így hirtelen 3 csodás darabom lett, lehet válogatni melyiket vegyem fel :) Mindegyik a csodaszép és mind más. A halványlila és a szürke közötti színű első látásra szerelem, a tengerkékes-zöld tényleg olyan mint egy igazi kristálytiszta adriai tengerpart színe, fennséges. A PanyiZsuzsi gyűrű meg egyszerűen Panyi Zsuzsis. Régóta nézegettem az ő munkáit és egy április nap véletlen találtam a blogjára majd jutottam el szépen sorra a többi blogra és a meskára és tárult ki előttem egy másik világ.

2009. december 29., kedd

Jól megérdemelt pihenőnket töltjük mind, de azért akad mit tenni ...
Lili-alvásidőt maradéktalanul kihasználva anyagokat és kincseket böngésztünk ma Anyunál. Előkerült megannyi csodás anyag, jacqardok, brokátok, vásznak, selymek, lenek. Van amiből csak egy apró tenyérnyi van, másból egy picit több. A szépségük fellelkesít az viszont hogy ennyire kevesek és pótolhatalanok teljesen megfagyaszt. Elbizonytalanít, jóra használom-e el.
Hazahoztam magammal néhány darabot, azt hiszem egy picit nézegetem még őket,  nem sokáig, aztán belevágok, elég időt álltak már dobozban.

2009. december 25., péntek

Az első Karácsony



Lili első karácsonya, csodálkozása és öröme. S amit ma ő adott nekünk, az első puszi! Nagyon nyálas és megy minden hova az arcunkra, de finom és a legszebb ajándék!



2009. december 21., hétfő

Lilulás

Elékszült a lila filcből az első alkotás. Tegnap a WAMP-on meg is látogattam Jutkát és bemutattam neki az apró pici lila cipellőt. Már nem volt olyan vad lila az anyag ahogy akkor mikor nekemadta látta :)

Persze elküldhettem volna neki csak a képét, de meglátogattam egy másik alkotót, akinek a kezében hihetelen cérnával rajzolt szépségek születnek és ráadásul egy picilányt vár. Egy pici cipőt vittem neki, mert az anyag teljesen rá elmékeztetett. A cipőről kész állapotban nem készült kép, mert tegnap annyi minden történt, de talán tőle kapok majd egyszer egyet :)

2009. december 20., vasárnap

megtört a jég :)

Miközben csodaszéppen hóba öltözött az egész táj megtört a nyeretlenség jege.

Tegnap még deres tájban utaztunk Csongrádra, karácsonyi buliba. Szerencsésnek érzem magam, mert ugyan már több mint 1 éve nem dolgozom, s a cég ahol dolgozom az is távol van tőlem, rám, ránk, mégis gondoltak és meghívtak. Szerettem ott dolgozni, igazi család volt mindig és nagyon kedves emberek vettek körül még akkor is ha nem volt mindig minden egyszerű.

Nekiindultunk az útnak, belátogattunk a cégközpontba, majd elkezdett esin a hó. Csak esett esett és esett. Meg se állt. Mi meg bokáig gázoltunk a hóba és finomat ettünk, jó társaságba lehettünk. Az éjjel már nem volt olyan egyszerű Lili meg a hely valahogy nem barátkoztak össze és csak nem akart egyedül aludni... Szegény szomszéd szoba lakói.

Hamar reggel lett, s a ropogós hóban finom bejgli reggeli érkezett, a tulajdonos néni sütötte diós-mákost. Hmmm. Pedig én és a mák ... de ez igazán finom volt. Miután jól megtöltöttük gyomrunk, Lili persze sajtot evett, hiszen minden egér szereti a sajtot, nekiindultunk a havas tájnak. Csodálatosan szép volt a táj. Gyönyörködni csak pillanatokra tudtam, hiszen az utat még nem takarították le Csongrád és Félegyháza között. Az autópálya viszont tiszta volt. Ott már nem csak a szép tájat lehetett nézni, hanem a korábbi órák "romait" egy autó itt-ott. Mi viszont sikeresen hazaértünk.

A szép hó éppen ideális a szánkózásra. Felkerekedtem szánkót venni Lilinek. Amolyan szép karfásat szerettem volna. De az első helyen már szánkó se volt. Aztán a másodikon lett szánkó, de karfa sehol. Sebaj, majd lesz az is. Siettem vissza a szánkóval, hogy még naplemente elött Lili kipróbálhassam milyen szánkózni. Nem volt olyan nagy siker, de nem csöggedünk. Lesz karfa, lesz öröm és lesz hosszabb húzó is.

Minden meglesz.
Ahogy lett nyereményünk is. A héten még éppen időben beneveztünk egy játékba, és hip-hip- hurrá, nyertünk. A nagy karácsonyi nyeremény esőben ránk is ránkmosolygott a szerencse. Köszönhető ez a gyerekszoba.blog.hu zsűrijének, csodás gyűrűt nyertünk. Köszönjük nekik! Az oldalukon olvasni lehet majd minden nyertes alkotás részletes leírását. Ott leszünk mi is, Lili és én 20 évvel ezelőtt :)

2009. december 18., péntek

feketeerdő

A kedvenc tortám. S micsoda véletlen a Nőklapja konyha elején is feketeerdő süti van. Bár a recepet kicsit eltér az eredetitől, azért biztos nagyon finom.

2009. december 16., szerda

hohohohóóó

Azok közé tarozom akik szeretik a havat. Persze nekem jó dolgom van mert ha nem muszáj nem megyek ki :) nem kell munkába járnom latyakban taposnom, ázott csizmában lépkednem és fáznom kint... bentről nézhetem :)


Lilinek az első hava amit igazán lát és élvezhet, de hát ő még csak 11 hónapos. Mulaságos viszont mikor Krisz facebook-os felnőtt ismerősei gyermeki bájjal áradoznak a hóról. Az egyik fiú teljesen oda van, hogy jaj de szép, hogy most mindent fehér pötty borít be :) míg a másik maláj lány már alig várja, hogy lássa és érezze a telet. Hát a tél bizony hidegebb mint a légkondi az LRT-n*, ahogy Krisz mondta.

Lili lilában :) éppen idejében lett overállja, ami most még kicsit nagyocska rá, de ki tudja meddig tart a tél?!

* Kuala Lumpur "metrója"

2009. december 15., kedd

beneveztünk

Beneveztünk a gyerekszoba blog karácsonyi játékára ahol az olvasó gyerekkel alkot. Lili ugyan még nem tud segíteni az ajándékok készítésében, de eszembe jutott egy ötlet hirtelen.


Ősszel kötöttem egy elefántot, amihez lehetett volna kötni egy színben hozzá illő egeret. A fonal még mindig várja, hogy feltekeredjen az ujjamra és szépen hurkok sokaság gyűljön, de... varrni mégis könnyebb.
Elkezdtem megvarrni az egeret, szép fehér bundával, mikor hirtelen bevillant, hogy éppen 20 éve! szintén karácsonykor sok-sok egeret varrtam anyu ötlete alapján. Mennyi mennyi ötlete volt, hogy minden ünnepre valami saját készítésűt gyártsak. Eszembe jutott, ahogy Papám kinyitotta az ő szaloncukorba csomagolt egerét és azt mondta rá "patkány". Még Anyu is emlékszik :) elő is kereste az akkori képeket. Sajnos pont az egérről nem készült, csak csomagolva, már szaloncukrokként sorakoznak előttem 1989-ben!


Jött hát az ötlet, becsomagoltam Lili egerét szaloncukornak és így adtam neki oda. Ó a csillogó alufólia, mennyivel érdekesebb mint egy szőrős egér :) Szóval a szaloncukor egér lett a pályázatunk, mely igazán Anyu ötlete és én megvalósítottam mint gyerek és mint felnőtt. Hát az olvasó így alkot nálunk.

nyeremény

Vásárolni mentünk ma délelőtt. Már régóta kihagyjuk a nagy bevásárló központokat, de ma mégis oda látogattunk. Ez nem is lenne hír. Na de a pénztárhoz érve Lili megragadott egy csokit. Talán, ha minden nap megtörténne, és talán ha meg is akarná enni akkor nem nevettem volna ezen az áruházak által "kedvelt polchely"-re rakott kis apróság elmarokásán. De ez volt az első, ráadásul szeretem a Lili által választott csokit és igen engedékeny vagyok (egyszer majd biztos megbánom). Nyeremény játék van, de én nem szoktak nyerni. Lili azonban nem eresztette a csokit fogta hazáig, még akkor is amikor útközben elaludt picit az autóba. Végül csak elengedte, megebédeltünk, Lili aludni ment és végül a csoki a kezembe került. Láss csodát, hát persze hogy ő nyert! Nyert még egy csokit! Mennyire élvezné ha szeretné :)

2009. december 12., szombat

látogatóba

Történt a múlt hó végén, hogy remek szalagokat lehetett nyerni Férc Jutkánál. A szerencse elkerült, de meg is lelt. Meghirdette ugyanis a játék után, hogy lehet a szép szalagokból venni is tőle. Lecsaptam az alkolomra és a számomra nagyon kedves barna-rózsaszín színkonbinációkból kértem 1-1 métert, s gondoltam majd egy WAMP-on átveszem tőle. Erre múlt héten kiderült, hogy egy kerületben lakunk és egymástól kb 10 perc autóútra. így lett, hogy nem a vásáron lett az átvétel, hanem ma ellátogattam hozzá. Bekukkanthattam a fércműhelybe, és megnézhettem a férceket. Jó volt megtapogatni, megcsodálni őket. Megnézhettem a filcgyűjteményt is, melyből egy csodás lila, egyik fele velem is jött. Ebből már rajzon él ami majd készül, s remélem mielőbb életre is kel. Természetesen Férc Judotot elsőként értesítem róla :)

2009. december 10., csütörtök

gyerek kézbe

szeptemberben vetemedtem először arra, hogy játékot varrjak. Most azonban hirtelen elöntött a játékos kedv és csupa-csupa apró kézbe való játék ötlet repül ki a papírra.


Az első a kis kapaszkodó majom. Igazán szeretem, olyan mint Lili :) valahogy mindig rajtam lógna. Aztán itt van a cicóka, bájos kis teremtés. A keze, a farkincája és a lába mind olyan vastag mint egy felnőtt ujj, azaz jól fogható bármelyik apró kéznek. Annyi apróság lett és a közeljövőben lesz is körülöttünk, hogy gazádra fog találni ami elvágyódik tőlünk.

2009. december 4., péntek

időhiány

ami a számítógéppel élők körében igencsak elterjedt. Leülhet bárki 5 percre elé, az biztos h nem annyi lesz. Egyre több és több oldalt olvasok, s nagy segítség ebben a reader, mely szépen megjelenít minden új cikket. Persze ezzel nem megyek fel az adott blogger oldalára, nem olvasom el az ezernyi örömködő hozzászólást és nem látom kiket olvas még, ami néha azért jó kis kincsket rejt, de időt takarítok meg. Kommentelni meg aztán tényleg csak, ha már nagyon szükségét érzem. De egy-egy potyázást, ha nekem tetsző dologról van szó ki nem hagynék :)

2009. november 25., szerda

keresztelő

Sokáig vártunk rá, s a november lett végül az a hónap mikor eljöhetett Lili keresztelőjének ideje. Készültem is rá kis ruhával, cipővel és sapkával.
A ruhát hónapok óta terveztem, néztem az anyagokat a szabásmintákat, de valahogy egyik se nyerte el a tetszésem. Egészen addig míg persze a véletlennek köszönhetően be nem tértem, az eurotextil Széna téri boltjába és meg nem láttam a csodát. Egy tört fehér vagy talán ekrü taft, alul hímzéssel és flitterekkel gazdagon kirakva. A "csak beugrom, körbenézni"-ből vásárlás lett.
1 méter elég is volt a ruha nagy részéhet, a cipőhöz a sapkához, de kellett egy kis kiegészítés az alsó szoknyához. A most megjelent burda nyári ruhájának szabásmintáját vettem alapul, az alját megtoldottam hogy a földig érjen, a felső részt pedig néhány centivel megrövidítettem. Babás kis ruha lett belőle.
Felhasználhattam a nyáron megtetszett gombokat, mert erre a ruhára nagyon illettek.
Minden kedves rokonnak és vendégnek nagyon tetszett Lili, a keresztelő utáni vacsorán pedig mindekit levett a lábáról a mosolygós kedvével.

2009. október 30., péntek

játékok

Ez az október Lili hónapja lett. Az elmúlt hetekben nem készül semmi más csak olyan ami az övé lett. Kabát, baba, sapka, kesztyű, cica és a legújabb elefánt.


Nagyon tetszik a kötés újra, és szuper mintát találtam hozzá. Persze akadtak nehézségeim, hiszen rég kötöttem, mindig csak sima és fordítottat nagyon kevés szaporítással vagy fogyasztással, ráadsásul az angol szakszavakat is meg kellett fejteni. Sikerült és most megtanultam néhány trükköt. Amit nagyon szeretek a külföldi blogokban, hogy sokan leírják mit hogyan kell elkészíteni, levideózzák a mozdulatokat, mintákat tesznek fel ingyen vagy nem sok pénzért. Érdemes követni őket.
Az elefánt elkészítéshez ezt a mintát használtam, ez a kötős blog segített ha elakadtam és videón néztem meg a zoknikötés-szaporítás csinját.

2009. október 21., szerda

kötés

Most, hogy végre kiszabadítottam a kötőtűimet a régi mellényből, azaz befejeztem az elejét, hátát, összevarrtam, na most szépen le kéne tisztázni. De nem én lennék ha kész lenne :) mert találtam egy jó kis mintát amit meg is kötöttem Lilinek. Sapka és kesztyű a hideg napokra.




Nagyon megtetszett a fonal, ahogy sorrol-sorra változik a minta csak a színátmenet miatt. Előre vártam, hogy hogyan alakul. A sapka elejét sima körkötőtűvel csináltam, aztán úgy beszűkült, hogy be kellett ruháznom egy szett harisnyakötőtűkészletre. Így az utolsó sorokat 5 tűvel lavírozva készítettem el.
A kesztyűnél is elbajlaódtam az első darabnál. Nem egyszerű egyszerre több tűvl bánni. Viszont a másodiknál már annyira belejöttem, hogy elfejeltettem az ujjának lyukat hagyni :) Szóval ment már mint a karikacsapás. Azért beletelt 2-2 órába míg elkészült az egy pár! De olyan szép lett, hogy magamnak is szeretnék egyet.


Ami nekem nehézséget okozott:
- kezdő sornál ne tekeredjen meg a kötés mikor körbekötöm
- az apró méret összesen 28 szem a kesztyű körbe
- szépen lezárni, kicsit csucskás lett amit szerettem volna elkerülni, de ahogy a szálat elvarrtam ez megoldódott
- fogyasztásnál az első és utolsó fogyasztás azonos legyen, mert sosem tanultam hogyan kellmintát csinálni, csak az alap sima és fordított kötést + a sima fogyasztást
- figyelni arra, hogy e tekeredjen meg a szem

2009. október 19., hétfő

cipő

Elkészült a cipő!


Elég sokat kellett várni rá, mert közben készült nadrág, kabát, cica, baba... sorolhatnám, csak éppen a cipőre nem volt hangulatom. Aztám volt lehetőség játékkal nyerni egy puhatalpút, de nem mi lettünk a szerencsések. Nem volt mit tenni, cipő bizony kell, mert egyre többet és hosszabban álldogál Lili és félő, hogy felfázik. A maradék kord és polár anyagokból bőr talppal készült el. Jól bevált, mert nem csúszik a bőr talp a parkettán és a járólapon sem. Most már csak a kültéri verziót kellene megvalósítani. Az ötlet már a fejemben!
A cipő és a nardág hamarosan megjelenik a gyerektrenden!

cicák

Vendégségbe mentünk két kislányhoz, és mit is vihettünk volna mint saját készítésű ajándékot. Két kék cica lett az eredmény, melyet előbb Lili le is tesztelt. Neki is tetszett. A saját rongybabájával együtt meg visongatta őket, aztán zutty hátra. Azt a korszakát éli mikor mindent eldob, ha már megúnja. Míg a játékokkal nem is lenne gond, nade a konyhában van mit takarítani evés után alóla. Addig sepri a kezével az asztalt míg biztosan le nem kerül róla.



Na de vissza a cicákhoz. A szabásminta sk meg egy kis nézelődés alapján készült, merthogy még mindig nincs Tilda könyvem. Van is rajta mit alakítani még, de a buksi az Tilda féle mégis, mert hogy a neten is lehet találni bemásolva mintákat. A test pedig a baba test kicsit rövidített lábakkal egybeszabva. A baba még nem fotóképes. Kell még rajta javítani, a fejével nem vagyok megelégedve. Valószínű ez a legnehezebb része a babakészítésnek.

A cicák világoskék plüssét nagyon könnyű volt kifordítani még az apró karoknál és farkincánál is. Lenne még mit csinálni rajtuk, de egyik ötlet után jön a másik és az előzőt is be kellene fejezni :)
Egyik nap Lili is cicának öltözött, egy kis tejföllel az arcán.

2009. október 11., vasárnap

ugri-burgi

Olyan jó, hogy a születésnapom kétszer is ünnepelhettem :) Beváltottam az ajándékba kapott élménykártyát ami sok sok fejtörtést okozott. A repülés az biztos volt de a hogyan az annál kevésbé. Izagság szerint a legjobban a hőlégballonnal tett út hozott lázba, de a program legalább 4 órát vett volna igénybe hajnalba és ez Lilivel kivitelezhetetlen.
A másik a helikopterezés, de ott meg pont a túl rövid program nem vonzott, mert, hogy CSAK 15 perc a repülés elég kevésnek tűnt. Végül egy nagyon jó köztes megoldást találtam ahol lehet helikopterezni is meg repülni is, ugyan nem ballonnal hanem ernyővel ami nekem az ernyős múltból jövően amúgy is kedvencem. Hát az ernyős repüléshez azonban ki kellett ugrani egy gépből. Ilyen hülyeséget, hogy egy működő gépből kiugrani ... :)
Autóba ültünk szombat reggel és Kilitire mentünk. Már vártak minket és egy kedves srác aki már megannyiszor elkövette ezt az őrülséget vállalta fel, hogy lehozhatom a hátamon. Vagyis lehoz ő maga előtt. :)
Kaptam magamra még egy réteg ruhát, fent mindig hidegebb van és számolni kell a szél-levegő hűtő hatásával is, majd rámkerült a heveder és irány a gép. Sokadmagammal együtt beszálltunk a gépbe, aminek még a padlóján is ültek az emberek. Volt aki egymaga, volt aki tandem ugrott. Nem is féltem egy percig sem, sőt mikor felszállt a gép nyitott ajtóval az sem zárott meg. Viszont amikor arra került a sor hogy álljuk fel, na akkor kicsit már megijedtem. Maga a reülés mindig jó, bár nem vagyok túl félős de nem is vagyok túl bevállalós típus. Vannak helyzetek amiket kellemetlennek érzek és azokat kerülöm is, pl nem megyek magas erkély közelébe mert a tériszonyom elég nagy. De a tériszony nem zárja ki a repülést. Szóval ajtóhoz igyekztünk már összekötve amikor lábamat fel kellett volna emelni karommal megfogni a vállamnál a hevedert. A kezem engedelmeskedett, de hogy a lábam felemeljem miközben valaki tart, elég merész. Ez a rész a legkellemetlenebb szerintem. Aztán időm se volt felucsúdni már hasítottuk szabadesésben a levegőt lefelé kb 250 km/h-val, pörögve a Balaton felett 3500 méterrel. Ez jó volt, bár olyan gyors és olyan nagy szembeszéllel hogy a szmem is belekönnyezett. Egy kis idő után kinyílt a fékező ernyő majd a főernyő és innentől az igazi siklás nézelődés, élvezkedés a levegőben... márha aki visz nem akar mielőbb leszállni és kezd éles fordulókba. Ebben az a nemszeretem érzés hogy hassal a föld felé vagy megint felgyorsul hirtelen a sebességed és mikor kijössz a spirálból ránt egyet hátrafelé az ernyő és a hátadon leszel. Szóval érdekes mozgást írsz magatehetetlenül lógva a heveder között. Végül megkértem a pilótát ne tekeredjünk annyira be. Ez az én parám. Repülni lehet, tekerni nem. Csodálatos a Balaton fentről széltébe hosszába átlátni és elöntött az a kellemes kikapcsoló érzés fent ami régen is a repüléshez vonzott.
Ez az ernyő azonban nem erre lett kitalálva elég nagy a süllyedése és hamar le is érkeztünk. Jó volt repülni, kiugrani közepen jó. Újra? Hát ez elgondolkodtató lehet, de nem biztos. Egyszer azonban ki kell próbálni.

2009. október 1., csütörtök

Őszre kantárost

Milyen jó is egy jó kis kantáros gatyó, olyan mint a vakondnak is van, nagy zsebekkel. Nem ezen a véleményen voltam gyerekként, amikor csak rajtam volt otthon meg játszás alatt kantáros, nehogy kilógjon a derekam. Anyu védett, mert neki bizony fájt a háta. Szerencsére vagy a kantárosoknak köszönhetően nekem eddig semmilyen hátfájás nem jelentkezett. Ezen felbuzdulva varrtam hát Lilinek egy, mad még egy kantáros gatyót. Először egy fehér polár anyagot használtam fel erre a célra.


A következőnél már alakítottam a szabásmintán, mert a '89 ban készült "Varrd meg magad" gyerekszabásmintát tartalmazó gyűjtemény igencsak ráncfelvarrásra szorul. Szóval szerintem egy kicsit túl bő vékony kis Lilibabámra.
Egy babacipőnek vettem drapp kord anyagot, ez volt Panna anyukájának a kérése és ha már anyagot vettem, vettem annyit, hogy más is kijöjjön belőle. Még szerencse, hogy sok-sok blogot olvasok így tudtam meg, hogy nem mindegy merre esik a kord száliránya. Szóval simogattam az anyagot, kiszabtam, megvarrtam. Még némi munka akad rajta felhajtani, gombot varrni rá és jó lenne letűzni a felső mellrészt is, de már most tetszik.



Most már csak egy őszi cipőt, kell Lilinek is varrnom.

férfiak

Drága férjem fél éve azokat a műsorokat nézi a TV-ben ami felirattal is rendelkezik, nehogy zavarja Lili álmát. Ma játszásdiból a gyerek fejére tettem a fülhallgatót és mivel a TV ment csak némítva volt, meglepődve tapasztaltam, hogy a korábban "nem működik" címmel ellátott készülék remekül szuperál.
Szóval így legalább lehet látványosan szenvedni :D

2009. szeptember 30., szerda

Etyek vagy ne etyek?

Egyik kedvenc fesztiválom. Na meg végre mentünk, mentünk erről szólt a hétvége. Szombaton Normafa, vasárnap az etyeki Kezes-lábos fesztivál. Végre, vagy nem végre Lili is kevesebbet alszik ami nagyon jó egy-egy ilyen kiruccanásra, de kevésbé jó ha valamit csinálni is szeretnék otthon.
Elindultunk nem túl korán, véletlen, de nagyon jó döntéssel az alcsútdobozi parkolónak vettük az irányt. A másik parkolóba mindig rengetegen vannak, korábban sokat kellett várni csak a bejutásra. Ami nekünk nem lenne gond, de gyerekkel nem szívesen. Egyébként a dugóban való üldügélést nehezen viselem, szakmai ártalom :) Innen busz vitt be a faluba.
Ó, mikor még az első évekbe be is hajthattunk a faluba autóval, de más is volt. Most hömpölygő tömeg, ugyan azok az árusok mint tavaly, vagy tavalyelőtt, az árak pedig az egekben. Mégis annyira szeretem ezt a szüreti fesztivált, hogy nem tudta letörni semmi a kedvem. Kóstoltunk sajtot, kemencés lángost és mustot is, amiből hoztunk is haza. A bor most kimaradt, pedig egy kis finom fehérbor hmmm, lecsúszott volna.
Az idő nagyon kegyes volt és Lili is, aki kicsit aludt is a babakocsiban. Aztán mint szinte minden kisgyerekes, dél után nem sokkal elindultunk hazafelé. A buszon minden üléspárra jutott egy apróság. De más lett az élet gyerekkel.
Lili nagyon élvezte a gyerektársaságot, ha egy vékony hangocskát meghallott már kereste is a gazdáját. Néhány év múlva majd bekapcsolódhat ő is a sok sok gyerekprogramba, addig marad nekünk a kóstolgatás és a nézelődés.

Az árak:
pakoló 800 Ft, de ebben 1 fő buszjegy is van
buszjegy: 700 Ft, csak busszal lehet bemenni, vagy jó nagy gyaloglással
borkostoló: 2-300 Ft/dl de volt 800 Ft-ért is
tökpompos: 6-700 Ft
kürtös kalács: 1000-1200 Ft
rétes: 360-400 Ft

Előzőnap a Norfafánál az árak elfogadhatóak voltak, pedig az egy szem réteses van, mégis 200 Ftért kínálta a körbetekert gyümölcsöst.

2009. szeptember 22., kedd

kötés

A hétvégén előkörül a kötésem. Ides tova 13 éve kezdtem el egy pulóvert, ami a fonalak túl gyors fogyásával, mellénnyé terveződött át. Hát ez a félkész mellény jó sokat várt arra hogy befejezzem. Mivel még mindig tetszik, és szépek a színei, ráadásul szép vékony tűvel apró szemekkel kötöttem nekiláttam befejezni.
Itt kicsit meg is állt a tudomány. A kötőtűt meg tudtam fogni, a sima meg a fordított is ment, igaz rögtön elfelejtettem, hogy éppen fordított sort kéne kötnöm. :)
Azátn a nyakrésznél végsort kellett volna kötni, meg fogyasztani.... itt már gondolkodtam. De végül az eleje elkészült. Már csak a hátából hiányzik az a 10 centi. Mostmár nem várok vele évekig. De jó lenne találni hozzá illő barna és bordó fonalat, mert szép lenne egy nagy gardós nyakrész.

8

Ebben a hónapban a 8 körül forog egy pár dolog, méghozzá ezek.
Nyolc kővecske van a gyűrűmben, ami évről évre szeptemberenként gyarapszik. De nem is ez a lényeges, a lényeg, hogy 8 éve együtt és ez a 3. házassái évfordulónk! Egyszer kiszámoltam, hogy ahhoz, hogy körbeérjen a sor 35 kerülhet bele. Ha megérném ezt a kort biztos kérhetek új gyűrűt :) Remek ékszerészünk ismét szép és gyors munkát végzett!
Aztán Lili baba 8 hónapos lett. Hurrá, Hurrá, éljen, éljen!



Lilire még minig nem készült méretes cipő :(, na de elkészült egy szuper mászónadrág! Az anyagból pedig pont annyi maradt, hogy legyen hozzá illő polár cipellő is!

Lesz még további nyolc, de azt később árulom el!

2009. szeptember 15., kedd

pesto

Krisztiánnak jár a dícséret ezért a finom pestóért!
Két marék frissen szedett bazsalikomhoz 1 marék fenyőmag, 1 deci olivaolaj, 1 csipet só és 1 marék parmezán. Ezt összedarálta, de nem nagyon, hogy ne törjön össze teljesen a levél és már kész is. A hűtőben 1 hétig eláll...na. Finom.


2009. szeptember 14., hétfő

új neszeszerek

Hiába vert le minket lábunkról a betegség, s volt mindenféle programunk, jövés-menés, csak elkészületek az új neszeszerek. Bár már nem terveztem többet mikor az utolsó bálnás elkészül, mégis lettek újjak és lettek még új gondolatok amik majd később létrejönnek.
Az első ami készült egy cica gombolyaggal:



majd elkészült egy lányprofil bele voltam szerelmesebve 2 hétig amig néztem az asztalon félkészen.

A harmadik egy kalitka madarakkal,


a negyedik a lepkés, mely az anyukám által réges-rég az emlékkönyvembe írt idézetet juttatja eszembe, mely szerint: "a lány legyen finom mint a lehelet, színes eleven mint a pillangó és törékeny mint a hajnal" az idézet mellé sok sok pillangót rajzolt anyu. Szeretem ezt a lapot.


S végül az utolsó ami most készül egy kutyus csücsül pórázzal a nyakán. Egy JORDI tollamon volt egy kedvelt minta kutyát sétáltató lány, kárókockás pulóverben. Ezzel a tollal írtam megannyi ZH-t. A kutya, kutyák mert a tollon két tacskó volt, helyett most egy foxi lett kifehérítve, foltok nélkül. Nemrég megjelet egy hasonló minta fércművek egyik táskáján is, rögtön a toll jutott eszembe. Hasonlóság van mindhárom dolog között, de mégis egyediek. Remélem nem pont az előbbiek jut eszébe másnak róla.

Mindegyik neszi hozzá illő belsőt kapott.

ősz

Közeleg az ősz. Néha már kardigán is rámkerül, meg persze Lilire, meg cipő is rá ... kerülne, ha kész lenne. így marad a kapott cipő, szégyen szemre még nem készült el Lili őszi cipője. Készült másoknak, meg elvitték a nyáron készült kis filccipőket. Készült kitűző muffinos, aranyos, kedves, képes, olyan amilyen igazán nekem való.
Közben örlődöm a cipők és a neszeszerek között. Új, magasabb szárú, meg bent is viselhető nem bolyhozódó cipőket szeretnék készítenem, de még van 1 az 5 neszeszer közül ami nem készült el. 5, hát lett volna több is, mert a fejemben még "számtlan szebbnél szebb gondolat"... cipőről, csizmáról, neszeszerről, karácsonyról.
De íme ami elkészült cipő




és kitűzők


2009. szeptember 13., vasárnap

brandelem

Lesz. Persze, hogy mikor lesz az még kérdés, de egyszercsak lesz rajtuk egy ici-pici jezés, hogy kezem alól kerültek ki. Mert történt, hogy vásárolni mentünk egy teljesen átlagos boltba, nem papírboltba, nem kreatívboltba, nem méteráruba, csak egyszerűen tejért és kenyérért, amikoris elémugrott a polcról az a vasalható fólia amit néhány nappal azelőtt kinéztem. Fércművek a MESKÁN leírt a módszert amivel egyszerű kis logót lehet aplikálni bármely varrományra. A logót kinyomtatom egy speciális fóliára, azt felvasalom eg szalagra és már kész is. Szóval lesz. (Már egy hete a polcon ül bontatlanul, úgyhogy ki kell várni mikor lesz :) )

2009. szeptember 2., szerda

brandelem vagy nem brandelem?

Tetszenek a brand címkék a saját készítésű tárgyakon. Persze csak ha diszkrét és nem minden áron látható, ha akarom látom, ha nem nem típusúak. Szerettem volna meg szeretnék én is. Viszont magammal ütöközök hogy most brandeljem és na hurrá ez is "márkás" termék, vagy pont az egyedisége a kézzelkészülsége maradjon meg. Akié lesz az úgyis tudja honnan jött, ki alkotása, hiszen nem egy hideg hipermarket polcáról veszi le.
Rágódom még rajta egy kicsit.

nekem

Eddig minden emi készült másé lett. Először Lilié, hiszen cipőkkel kezdődött minden, aztán hol ezé, hol azé. Volt ami nagyon tetszett és teljesen enyémnek éreztem, de aztán valahogy mégis kikerült a kezem közül, a szépségét nem tudtam volna elrontani a használattal.
Készült azonban egy karkötő, itt már a golyók választásánál is magamra gondoltam. Kell ez is néha :) Olyan szép karkötőket láttam, ami nemezgolyókból, meg horgolt golyókból készült, hogy nekem is kellett egy. A mások által készített nagyon tetszett, csak kicsit drágállottam. Merthogy készen kapható a nemezgolyó és a horgolt golyó is kb. 80 Forintos áron, kell belőle egy karkötőhöz 8-9 db, - amennyiben csak ebből állna mint nálam- és kaptam mennyiség kedvezményt, gondolom a nagyobb vásárlók nagyobb kedvezményt kapnak. Így hát csak vágyakoztam eddig a látott karkötőkre. Hiába néhány dolgot én is meg tudok csinálni. Más kérdés az üvegfülbevaló meg a szabadkézi tűzés, meg még az igazi gyöngy fűzés. Van amihez a türelmem, van amihez a kitartásom és van amihez a képességem hiányzik.
A másik amikor kinéztem egy babás webáruházban egy szivárványszín nemezgolyós karkötőt és áprilisban jelzik, hogy csak karácsonykor lesz. Kicsit soká, addigra lehet, hogy már nem is tetszik.
Hát cirka 20 perc alatt kiszöszöltem, kavartam a színeket melyik mellé melyiket. Hát igy lett saját készítésű karkötőm és nem vásárolt. Egyszer lesz saját készítésű neszeszerem, és kellene egy táska is, anyag már van hozzá, csak az ihlet másokon kalandozik, még. De most csodaszép neszeszerek készülnek, egyik szebb lesz mint a másik. Azt hiszem megvárom mig elkészül pár darab, és szépen egybe lesznek.

2009. augusztus 28., péntek

vers mindekinek

Réges régi, lassan 10 éves versem ez. Szeretni való és kifejező, és még mindig tetszik. Először a magamról szóló leírásba gondoltam tenni, de a hossza miatt inkább csak részletet teszek be.
A vicces, hogy valahol a fiók méllyén még floppy-n van meg, meg egy kis verses kötetben amit magamnak készítettem. De jó, hogy kinyomtattam, mert floppy-t már nem is tudom hol tudnék olvasni.
Íme hát a vers, mely 2000 tavaszán írodott:

A kő

A Föld forró mélyében
Nagy nyomás alatt születek,
Apró részecskékből,
Szemcsékből, kővé leszek.

A világon hova kerülök,
Majd eldönti a sors,
Alakom, lelkem csiszolatlan,
Érintetlen, s aromf.

A felszínre jutva
Folyómederben bújok,
Itt együttvagyunk mind,
A Kicsik és a Nagyok.

Megy a kemény munka
Nagy erővel dolgozik a víz,
Alakomat formálja,
Szüntelen nemesít.

Fájó torz testemből
Egy kis darabot kihasít,
Akarva akaratlan,
sok hibát jóra javít.

Felületem csiszolódik,
Már nem oly érdes,
Jellemem formálodik,
Nem durva vagy mérges.

Mert valamennyi követ
Formál e természeti hatás,
De ereje váltzik,
S így lesz mind más és más.

Egy napon a tiszta vízen át
Nyúl felém egy kéz,
Mely szépnek találva,
Kincsnek gyémántnak becéz.

2009. augusztus 26., szerda

közeleg az ősz


Az időjárás jelentést és a naptárt figyelve megállapítottam, hogy bizony megint közeleg az ősz. Ha ősz akkor pedig meleg ruha, megleg cipő. A hétvégén, most, hogy hosszú volt, de annál kevesebb időm egy apró cipőt készítettem. Nagyon vagány lett! Nem is tudtam sokáig dönteni, hogy a befűzött cipőfűző milyen színűlegyen. Zöld vagy kék? Végül a kéknél maradtam, bár az zöld bőrcsík ami még a cseresznyés kulcstartó készítése után maradt, nagyon jól mutatott benne. Bohókás volt. De nem kaptam pont ugyan olyan zöld bőrt, s így kék lett. Szép lett.
Készült másik is, Lili korábbi cipőjének továbbfejlesztett változata.

Nem szeretek ugyan olyat csinálni mint amit már egyszer elkészítettem, unalmas. Na persze néha, egy-két-há-...-kilenc nyúlnál azért megtettem, de az első volt az igazi élmény. Na de vissza a cipőre a szirmos cipő egy továbbfejelesztés, mert amikor az első készült és a forma kész volt törtem sokáig a fejem milyen dísz kapjon. Szormok lettek rajta. De milyen jó lett volna, ha a pánt is hozzá illene. Akkor nem volt lelkesedésem szétbontani, sem újracsinálni, de most remek alkalommal, megrendelésre más színből újra alkottam.


Megannyi ötlet tolong a fejemben cipőről, aprócskáról, nesszenetekről.

2009. augusztus 23., vasárnap

a 30as

Ez is megvolt, mondhatnám, 30 lettem. Mindenkitől kaptam szépet kedveset.

Elsőként Lili örvendeztetett meg az első fogával, majd jött egy kis családi összejövetel és a többi ajándék sorra. Egy kis cérna gyűjtemény kiegészítés, könyv, lyukasztó... és választható élmény. Krisztiánnal azt beszéltük legyen élmény amit kapunk. Na most feladta a leckét mert 60 program közül választhatok, ami le is szűkült, de nem eléggé. Még mindig a nyertesek között van a helikopterezés, a tandemugrás, a vezetéstechnikai trénig és a hőlégballonozás. Hát igen, aligha lehet legtagadni, hogy a repülést szeretem. Hamarosan választok!

2009. augusztus 17., hétfő

Kezdetnek visszaszámlásás

Mint egy film kezdete, de miért visszaszámlálással kezdődik egy blog?

Még egy napig mondhatom magam huszonévesnek :) Hát igen, ezt aztért fel kell jegyezni, holnaptól biztos sokkal bölcsebb harmincas leszek. Majd meglátjuk...

... és visszaszámlálás, mert még egy év van az utazásig. Várakozással, vágyakozással és persze csipet félelemmel együtt. Fel kell rá készülni...

... mint ahogy az évben számoltam már vissza a napokat, hogy mikor érkezik Lili. Akkor csak húszig kellett számolni.

Egyszóval 2009 a visszaszámlálás éve. Nálam.

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails